|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 7 találat | lapozás: 1-7 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Siklódi Ferenc 2000. november 15.Maroshévízen eddig nem állítottak emléket a két világháborúban elesetteknek. A 86 éves Siklódi Ferenc helyi lakos készített egy kopjafát, amit fel is állított november 1-re a helyi magyar temetőben az alábbi felirattal: Emlékül az első és második világháborúban elesett hősöknek. /Czirják Károly, Maroshévíz: Emlékmű a hévízi hősöknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./2002. november 1.Okt. 31-én Sepsiszentgyörgyön a Kós Károly Iskolaközpont diákjai a nagyszünetben összegyűltek az udvaron, és elégedetlenségüket fejezték ki a tantermekben uralkodó hideg miatt. Az iskola vezetőségével folytatott tárgyalás után a tanulók visszavonultak a tantermekbe, az oktatás zavartalanul folytatódott. A tantermekben valóban iszonyú hideg van, közölte Siklódi Ferenc aligazgató. Kiss Imre igazgató megegyezett a diáktanáccsal, hogy visszatérjenek az órákra: a jövő hét közepétől fűtenek a főépületben, megérkeztek a két hőközpont kazánjai, és folynak a munkálatok. /(fekete): A Kós Károly-iskolában. Diákok tiltakoztak a hideg ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./2002. november 13.A VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár sikeres volt, három nap alatt csaknem harminc író-olvasó találkozó, könyvbemutató zajlott le. A Pallas Akadémia Kiadót az a Tőzsér József vezeti, aki 1989 előtt a Tőzsér-postát létrehozta és működtette. Nagyon sokan így jutottak házi könyvtárunk köteteinek nagy részéhez. Kozma Mária, a Pallas Akadémia Kiadó főszerkesztője újabb kötettel, ezúttal rövidpróza-gyűjteménnyel rukkolt ki, címe: A másik táj, ez a kiadó 200. kötete. Markó Béla Szerelmes szonettkoszorú-ja egy 1986-os mű újrakiadása, ezúttal Siklódi Ferenc illusztrációjával látott napvilágot. Érdekes sorozatot tesz közzé mostanában Marosi Ildikó irodalombúvár. Bemutatott kötetének címe: Kis / Ligeti / Könyv. Irodalomtörténeti sorozatról van szó, Ligeti Ernőről. Varga Gábor volt államtitkár kedveli a történelmi parabolákat. A szerző bevallotta: mély nyomot hagyott lelkivilágában az a tény, hogy miként távolodott el, vagy miként távolodtak el tőle Immár harmadszor megjelent a Romániai Magyar Évkönyv. A kötet szerkesztője, Bodó Barna egyetemi tanár szerint az első kötet iránt nagyobb volt az érdeklődés. Továbbra is jelen van a kötetben a csángó- kérdés és a státustörvény vitája. A dokumentumok fejezetben pedig megjelenik az év legfontosabb belpolitikai eseményinek a krónikája. A kötet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Pro Professionale Alapítvány, valamint Szeged város Határon Túli és Nemzetiségi Kapcsolataiért Közalapítvány támogatásával látott napvilágot. A legnépesebb közönséget vonzó rendezvényén a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó Antal Imre és Simon Endre képzőművészeti alkotásait magukba foglaló köteteket mutatták be. A Magyar Könyvklub gondolt létrehozta erdélyi változatát. Bencze Tibor elmondta, másfél év alatt 67 ezer rendelést kaptak, 182 ezer kötetet adtak el. Az Erdélyi Magyar Könyvklub felállította a legnépszerűbb könyvek listáját is - a megrendelések alapján. A listavezetők: A világ száz csodája című parádés kötet; Frank Júlia Nagy szakácskönyve; egy ballagási idézeteket tartalmazó kiadvány; Gergely Éva Mindennapi szakácskönyve, no meg az első tíz között szerepel Wass Albert Csaba című regénye is. Bencze szerint a magyarországi és erdélyi olvasási szokások között szembeszökő a különbség. Míg odaát az első száz legnépszerűbb kötet között nem szerepel jó minőségű szépirodalom, addig Erdélyben sokan olvasnak Wass Albertet; a listán a 21. az Országépítő (Kós Károly), és a 30., 33., 37. helyen található A gyertyák csonkig égnek (Márai), a Tót atyafiak (Mikszáth) és Az ember tragédiája (Madách) című alkotások. Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh vezetője, a Mentor Kiadó igazgatója és a Lyra Kiadó és Könyvkereskedés vezetője bevallotta: amióta az EMKK megjelent a hazai magyar könyvpiacon, azóta a Lyra forgalma 2000-ben 40 százalékkal, 2001-ben további 25 %-kal esett. Az erdélyi könyvpiac egyik rákfenéje, hogy nincs információáramlás. Sem az olvasók nem tudnak az új kötetekről, sem a kiadók nem ismerik egymás tevékenységét. Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó vezetője szeretné, ha pontos nyilvántartás készülne az összes hazai magyar kiadóról, tevékenységükről. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó igazgatója közölte, idén eddig 42 kötetet adtak ki. Legsikeresebb köteteik a turisztikai jellegűek, mint például a hegyek-sorozat. Listavezetőik a Székelyföld című kiadvány, a Kovászna megyéről, a Hargita-hegységről szóló kötetek. Sikerkönyvnek számít még Szabó Gyula önéletírása (Képek a kutyaszorítóból - több kötetes), és természetesen a szakácskönyvek is fogynak. /Máthé Éva: VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./2005. október 28.A csatószegiek régi vágya megörökíteni az utókor számára az 1848-as szabadságharc résztvevőinek, valamint a két világháború hősi halottainak emlékét. Az emlékmű elkészítésére Nagy Ödön szobrászművészt kérték fel, azt az alkotót, akinek mindeddig közel 40 köztéri szobra áll, itthon és külföldön. Nagy Ödön a háborúba odaveszett szeretteit sirató, hárászkendős asszonyt formázta meg Csatószeg számára. A magyarságtudat szimbólumaira alapozott. A már említett fő alak egy szárnyasoltár előtt áll, fölötte kettős kereszt. A kompozíció két oldalán, a kiterített turulszárnyakon tüntették fel a háborúkba odaveszett hősök névsorát. Ezt az aprólékos munkát Siklódi Ferenc grafikusművész végezte. A talapzaton olvasható felirat egy Kölcsey Ferenctől vett idézet: Ha van hited, lészen hazád. A környezetet, ahol a szobor állni fog, Korodi Szabolcs műépítész tervezte meg. A szobor a régi iskola előtti téren fog állni. Az emlékművet október 30-án, vasárnap, a templom búcsúja alkalmával szentelik fel. /Kristó Tibor: Háborús emlékművet avatnak Csatószegen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./2008. május 26.Zsákhegyi Magyar Hősök Temetője – ez állt hajdan, Maroshévízen a temetőbejárathoz állított székely kapun, emlékeztetve a belépőt, hősi halottak nyughelyén jár. Az első világháborúban 1916 és 1918 között elhunyt katonák nyugodtak itt. 1949-ig példásan gondozták a sírokat, akkor azonban a helyi tanács megtiltotta, hogy a magyarság megemlékezzen hőseiről. A sírokat belepte a gaz. Több hősi halott sírjára rátemetkeztek. 1995-ben kitakarították a hősök temetőjét, kopjafát, keresztet állítottak, egy év múlva 1100 facsemetét ültettek a temetőkertben. A fenyőknek már nyoma sincs, a sírok újra gazdátlanok lettek. Czirják Károly helytörténész és Csibi István most hetvenkét keresztet állíttatott saját pénzből és adakozók jóvoltából, az 1914-ben született Siklódi Ferenc pedig cserefa-emlékműbe faragta: „Az első világháború magyar hőseinek emlékére. ” Május 25-én megáldották az új kereszteket és emlékművet. Dr. Garda Dezső és Rokaly József történészként emlékezett meg az első világháború borzalmairól, és az összegyűltekkel együtt remélték, e sírok nem válnak újra gyommal benőtt, jeltelen földdé. /Balázs Katalin: Maroshévíz. Keresztállítás a magyar hősöknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./2012. november 17.Bemutatkozott a Székely Könyvtár (XVIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár)Marosvásárhelyen a XVIII. Nemzetközi Könyvvásáron mutatta be a Hargita Kiadóhivatal a százkötetesre tervezett Székely Könyvtár első tíz könyvét. A hazai piacon egyedülálló kezdeményezésnek köszönhetően a székelység múltjával és jelenével foglalkozó irodalmi és dokumentumértékű művek kerülnek az olvasó elé, melyek rendeltetése elősegíteni a székely-magyar öntudat megerősödését, s egyben élvezetes olvasmányul is szolgálnak – olvashatjuk a Székely Könyvtár honlapjának ajánlójában. A Székelyföld kulturális folyóirat munkatársai gondozzák a sorozatot. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában felállított standnál Molnár Vilmos szerkesztővel beszélgettünk, aki a sorozat olvasói fogadtatásáról elmondta: mint minden újdonságot, ezt is be kell járatni, természetesen kaptak pozitív visszajelzéseket, előfizetők is jelentkeztek már, mert így is hozzá lehet jutni a könyvekhez, ráadásul olcsóbban. Magyarországról is érdeklődnek a Székely Könyvtár iránt, ám az igen magas szállítási ár gondot okoz, persze már keresik a módot, hogy ezt megoldják. Az ötös „minisorozatokban” kiadott Székely Könyvtár célja: bemutatni a székelységgel, Székelyfölddel kapcsolatos műveket a középkori irodalomból, a XX. század elejéről és jelenkori szerzőktől. A következő öt kötet: Tamási Áron Ábel Amerikában című regénye, Tomcsa Sándor humoreszkjei, Király László válogatott versei, Hermányi Dienes József székely vonatkozású középkori anekdotái és Balázs Ferenc A Rög alatt című önvallomása. A harmadik „ötös” megjelenését jövő tavaszra tervezik – mondta el Molnár Vilmos, hozzátéve, hogy bár a százas lista már nagy vonalakban körvonalazódott, nem zárják ki, hogy „útközben” az módosulni fog. A szerzők székely származásúak, illetve műveik témája Székelyföldhöz kapcsolódik. A sorozat nemcsak tartalmában rendkívüli, a nyomdai kivitel is kiváló. A tetszetős külalakú, jó minőségű papírra nyomtatott könyveket szívesen veszi kézbe az olvasó, s mindez az ismert csíkszeredai grafikus, Siklódi Ferenc munkáját dicséri. Aki pedig előfizet a Székely Könyvtárra, ex librist is kap, melyet szintén Siklódi Ferenc készített. Végül a sorozat megjelenésének anyagi hátteréről is szólt Molnár Vilmos, külön hangsúlyozva, hogy a Hargita megyei tanács mellett magánvállalkozó is számottevően hozzájárult a kiadáshoz: Kurkó Árpád, a Hargita Gyöngye tulajdonosa évről évre jelentős összeggel járult hozzá a költségek fedezéséhez, az ő támogatása nélkül valószínűleg meg sem jelentethették volna az első tíz könyvet. Forró Eszter Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. július 22.Meghalt Papp-Kincses EmeseHosszas betegség után, 71 éves korában, vasárnap meghalt Papp-Kincses Emese csíkszeredai irodalomtörténész, egyetemi oktató, az erdélyi magyar közélet jeles alakja. Papp-Kincses Emese 1943-ban született Marosvásárhelyen, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-német szakán diplomázott 1965-ben. A két világháború közötti erdélyi magyar történelmi regényről írt értekezésével szerezte meg 1979-ben az irodalomtudományok doktora címet. 1991 és 1994 között az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke volt. Oktatói pályája során székelyföldi középiskolákban, majd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tanított. Az erdélyi magyar közélet aktív tagjaként rendszeresen közölt publicisztikai írásokat az erdélyi magyar sajtóban. Közéleti szereplését az 1999-ben megjelent Virrassz velem című, vallomásos számvetéskötetben idézte fel. 2006-ban Ha meglebben a függöny címen regényt, 2008-ban Gonosz novellák címen elbeszéléskötetet jelentetett meg. Siklódi Ferenccel közösen írt Fekete tükör című „látványregényét” júniusban mutatták be Csíkszeredában. Átdolgozta Páskándi Géza A költő visszatér című rockoperáját, amelyet Csíkszeredában Ne késsetek, harangok címen mutattak be 1996-ban. Megkedvelvén a műfaj sajátosságait, később Árpádházi Szent Erzsébetről, Székely Golgota címen a Madéfalvi veszedelemről, majd Szent László királyról írt és rendezett oratóriumot, illetve rockoperát Csíkszeredában. Az erdélyi magyar ellenzék kimagasló egyénisége volt, így az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt közleménnyel búcsúznak tőle, és kiemelik: „Papp-Kincses Emese közéleti tevékenysége és az erdélyi magyar kultúráért végzett áldozatos munkája mindannyiunk számára példaértékű lehet, halálával pedig pótolhatatlan űrt hagy maga után.” Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) lapozás: 1-7
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
